Magunkról

Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a közművelődési, kulturális és sporttal kapcsolatos kötelezettségeit 2017. július 1-től gazdasági társaság útján kívánja ellátni a Kistarcsai VMSK Városi Művelődési, Sportközpont és Könyvtár Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság keretein belül.

Kistarcsai VMSK Városi Művelődési, Sportközpont és Könyvtár Nonprofit Kft. főbb tevékenységi körei

  • Művelődési közösségek létrejöttének elősegítése,  működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása;
  • A közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése;
  • A hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása;
  • Az amatőr alkotó-és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása;
  • A kulturális alapú gazdaságfejlesztés;
  • Nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;
  • Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, feltárása, megőrzése, védelme;
  • A kulturális javak egységesen kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesének őrzése, gondozása, kiállításon történő bemutatása;
  • A kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségének biztosítása;
  • Kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével az egész életen át tartó tanulás folyamatához való hozzájárulás elősegítése;
  • közművelődési rendezvények és egyéb programok rendezése;
  • A nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködés és múzeumpedagógiai programok szervezése az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérése érdekében;
  • a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten a gazdaság élénkítésének elősegítése;

Működtetett ingatlanok:

  • Könyvtár (2143 Kistarcsa, Szabadság út 48.)
  • Városi Uszoda (2143 Kistarcsa, Ifjúság tér 3.)
  • Művelődési Ház (Csiga Ház) (2143 Kistarcsa, Deák Ferenc utca 1.),
  • Civil-ház (2143 Kistarcsa, Széchenyi utca 33.)
  • Pecsenyiczki Mihály Sportcentrum (2143 Kistarcsa, Késmárki utca 15.)
  • Városi Sportközpont, műfüves pálya (2143 Kistarcsa, Ifjúság tér 3.)

Ügyvezetőként feladatom, hogy a kistarcsai városvezetéssel, illetve a helyi civil szervezetekkel együttműködve munkámmal támogassam a település kulturális életének színesítését, nagyszabású sportesemények megvalósulását. A kistérségi szinten is rendkívül népszerű és színvonalas rendezvények (Böllérfesztivál, Kistarcsai Napok, Kakasfőző Fesztivál, Görhönyfesztivál, Mindenki Karácsonya) szervezésével célom a város hagyományainak ápolása, a közösségi értékek átörökítése. Emellett alapvető irányelvnek tartom a gazdasági társaság rugalmas működését, az alkalmazkodást a folyamatosan változó piaci igényekhez.

Programjainkkal kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén.

Kistarcsáról

Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kre. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területükön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok. Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek.

Városunk története több száz évre nyúlik vissza, a mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanulsága szerint a X-XIII sz. -ban állott itt település., azonban csak 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely – Felsőtarcsa néven – különálló településként említi a mostani Kistarcsát. A török hódítás nem követelt áldozatokat, viszont a tizenötéves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után az aulikus új földbirtokosok a Felvidékről származó, magyarul beszélő tótokat telepítettek ide, minek következtében Kistarcsa elszlávosodott.

Bár bizonyítékaink egyenlőre nincsenek, a hely közelsége valószínűsíti, hogy szerepe volt az Árpádházi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). A település Tarcsa nevével 1352-bentalálkozunk először és 1452-ig volt a Tarchai család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely -Felsőtarcsa néven- különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát. A török hódítás nem követelt helyi ember áldozatokat, viszont a XVI. sz. végén kezdődött tizenötéves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu.

A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő Magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket.Így kerültek Kistarcsára Grassalkovish herceg jóvoltából a felvidéki Trencsén és Nyitra megyékből tótok. A jövevények száma nagyobb volt a magyar őslakosságétól, így Kistarcsa a házasodások révén elszlávosodott. Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején a dicső emlékű Isaszegi csata kapcsán Kistarcsán fejlődött fel az Aulich Lajos vezette sereg, ennek emlékét tábla őrz. Kistarcsa félreeső település volt a Pest-Hatvan útvonal szempontjából.

Jelentős változás állt be amikor a XIX. sz. végén beindult a vasúti közlekedés. Gőzmozdony vontatta szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek. 1911-ben meghosszabították Gödöllőig és villamosították az egész vonalat. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 30-as főközlekedésű úttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a Kistarcsai lakosok közlekedési lehetőségei szempontjából. Mivel a középkorban épült kistarcsai templom elpusztult, a hívek Kerepesre jártak vallásukat gyakorolni.

A romok köveit felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus templom építését. Eleinte a kerepesi plébánia filiáléjaként működött, majd a lakosság növekedésével helyi káplánság indítását hagyta jóvá a váci püspök, 1913-ban. A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép-és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. Az 1000 embert foglalkoztató gyár óvodával, iskolával, postával ellátott lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal eddig lakatlan oldalán. Ez a lakótelep később a Belügyminisztérium tulajdonába került.

Az 1930-as évek végén internálótábor működött ezen a helyen, mely legsötétebb időszakát az 1950-es években élte. Később rendőriskola lett, majd tartalékos tisztképző, végül menekülttáborként funkcionált. A következő évtizedekben folyamatos fejlődés jellemzi a települést, iskolák, óvodák, kereskedelmi- és szórakoztató létesítmények épültek.

1979. január 1-én két szomszédos község, Kerepes és Kistarcsa állami utasításra Kerepestarcsa néven egyesült. Az 1989. évi rendszerváltást, majd az 1990. októberi önkormányzati választásokat is együtt élte meg a két település. Lakossági kezdeményezésre népszavazás útján 1994. december 11-én a két település szétvált. A lakosság száma is gyorsan növekedett s mindezek eredményeként 2005-ben Kistarcsa városi rangot kapott.

A Település a budapesti agglomeráció első körgyűrűjéhez tartozik, közvetlenül határos délnyugatról a Fővárossal, a XVI. kerülettel. Nyugati szomszédja Csömör, észak-nyugati Mogyoród, észak-keleti Kerepes, keleti Nagytarcsa.